Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen
Az Európai Unió tagállamainak kormányfői
Tisztelt Hölgyeim és Uraim,
Az Európai Unió Tanácsa az idei év májusában jóváhagyta az úgynevezett migrációs paktumot, azaz az Európai Bizottság által előkészített jogi aktusok együttesét, amelynek célja a jelenleg Európát sújtó migrációs válság megoldása volt. Sajnálatos módon a paktum tartalma arra utal, hogy annak célja valami ellentétes elérése. Szabályozási paradigmát vezet be, feltételezve, hogy a bevándorlás az európai társadalmak elkerülhetetlen és állandó jellemzője. Határozottan ellenezzük ezt a migrációs megközelítést.
Ładowanie formularza
A paktum célja az illegális migráció csökkentése, többek között annak legalizálásával. A paktum azt is megkísérli rákényszeríteni Európa nemzeteire, hogy részt vegyenek az állandóan növekvő számú bevándorlók országok közötti elosztási rendszerében. A paktum által bevezetett szolidaritási mechanizmus úgy tűnik, csak az európai elitek kísérlete arra, hogy elkerülje a 2015 óta folyamatosan ismétlődő káros döntésekért való felelősséget. A paktum rendelkezései bizonyos értelemben büntetést rónak azokra az országokra, amelyek jobban vigyáztak migrációs biztonságukra, és határozott határpolitikát vezettek be, mivel ezek viselik azon országok felelőtlen intézkedéseinek pénzügyi és társadalmi költségeit, amelyek nem tesznek erőfeszítéseket az illegális bevándorlás elleni védekezés érdekében. Egyes országok, amelyeket a szolidaritási mechanizmus arra kényszeríthet, hogy átvegyék a felelősséget más országokból érkező bevándorlókért, küzdenek a más országok által hibrid fegyverként használt migrációval. Így Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország és Finnország is védekezik Oroszország hibrid támadásaival szemben, amely tömeges migrációt használ Közép-Európa destabilizálására. A migrációs paktum azt is tagadja, hogy Európa népeinek joguk lenne megvédeni nemzeti identitásukat és kulturális kohéziójukat.
Felszólítjuk az Európai Bizottságot és az Európai Unió tagállamainak miniszterelnökeit, hogy azonnal vonják vissza a migrációs paktumban foglalt jogszabályokat. Követeljük, hogy az Európai Unió kezdeményezzen változtatásokat a nemzetközi menekültjogban, amely sürgős aktualizálásra szorul. Az eddigi nemzetközi jog nem vette figyelembe azt, hogy „tömeges migrációs fegyver” létrehozása és a nemzetközi szerződések részes államainak destabilizálása céljából a menekülteknek járó garanciákkal vissza lehet élni. A menekültjog új megközelítése segíteni fog Európának a biztonság visszaszerzésében és az európai népek ellenségei által inspirált fenyegetések hatékonyabb elhárításában.
Európába irányuló tömeges migráció
2015 óta hatalmas mennyiségű bevándorló érkezett Afrikából és Ázsiából az Európai Unió országaiba. Azzal, hogy menekültnek adják ki magukat, emberek milliói akarnak belépni a jólét és a biztonság oázisába, ahogy azt Európáról gondolják. A baloldali liberális politikusok ösztönzésére az emberek a menekültjog anakronisztikus rendelkezéseit használják a schengeni térség határainak illegális átlépésére.
Ezek az emberek gyakran válnak emberkereskedők és embercsempészek áldozatává, akiknek több ezer dollárt kell fizetniük egy ponton tutajra szóló jegyért. A migránsokat Fehéroroszország és Oroszország rezsimjei is felhasználják a közép- és kelet-európai NATO-országok elleni hibrid akciókhoz, hogy destabilizálják őket.
Az Európai Uniónak végre meg kell oldania a tömeges bevándorlás problémáját. A migrációs paktum nem oldja meg ezeket a problémákat, csupán elmossa a felelősséget. Hiba, hogy az európai országokat arra kényszerítik, hogy különböző országokból származó illegális bevándorlókat fogadjanak be, vagy arra kötelezni őket, hogy magas büntetéseket fizessenek, ha nem fogadják be őket, ami nemcsak nem állítja meg az illegális bevándorlást, hanem egész Európában elterjeszti.
1. Nyugat-mediterrán Útvonal
2. Közép-mediterrán útvonal
3. Kelet-mediterrán útvonal
4. Balkán-útvonal
5. Belorusz Útvonal
6. Északi útvonal
Meg kell védenünk az európai identitást és biztonságot.
A más kulturális körökből érkező tömeges bevándorlás komoly fenyegetést jelent az európai országok számára. Ennek néhány hatását már ma is láthatjuk azokban az országokban, amelyek évtizedekkel ezelőtt először nyitották meg határaikat az Afrikából és Ázsiából érkező munkaerő-bevándorlás előtt. A schengeni határokat egy évtizede megrohamozó migránsok azonban sokkal súlyosabb problémákhoz is hozzájárulhatnak.
A biztonság általános romlása
A statisztikák önmagukért beszélnek – a bevándorlók és azok leszármazottjai gyakrabban követnek el bűncselekményeket, mint az őshonos lakosság. Ez többek között az Európa és a világ többi része közötti kulturális különbségeknek és a több mint egymillió, Európában legálisan munkát nem vállaló külföldi illegális státuszának köszönhető.
Az európai nemzetek identitását fenyegető veszély
a jelenlegi tömeges bevándorlás kizárja a migránsok asszimilálódásának és integrációjának lehetőségét, ami Nyugat-Európa számos országában megfigyelhető, ahol a nemzeti kisebbségek az államtól elkülönült társadalmi struktúrákat, sőt gettókat alkotnak. Az európai demográfiai problémák korában a tömeges bevándorlás különösen veszélyezteti az európai nemzetek nemzeti identitását és összetartozását.
A politikai stabilitás megzavarása
A nem európai népesség egyre gyakrabban kap állampolgári jogokat, és így a nemzeti politika meghatározó szereplőivé válik. A szélsőbaloldal képviselői ezt kihasználva további kiváltságokat és jogokat kínálnak a bevándorlóknak, számítva szavazatukra a választásokon.
Szociális migráció
Számos Európába érkező bevándorló nem munkát keres, hanem csupán szociális juttatásokat követel. A gazdag európai társadalmak finanszírozzák oktatásukat, orvosi ellátásukat, lakhatási támogatásukat és szociális juttatásaikat. Ez jelentős költségeket generál, amelyeket az őshonos európaiak viselnek.
Szociális költségek
A munkaerő-piaci kínálat hirtelen növekedése lelassítja a bérnövekedést, különösen az alacsony képzettségű foglalkozásokban. Több millió ember rövid időn belüli befogadása számos európai ország szociális és egészségügyi rendszerét zavarta meg.
Iszlám szélsőségesség
Az Európában jobb életet kereső személyek között sokan a Közel-Keletről származó terrorszervezetek tagjai. Beszivárognak az európai országokba, és dzsihádistákat toboroznak. Rendszeresen előfordul, hogy a radikális csoportok tüntetéseket szerveznek az európai nagyvárosok utcáin, követelve az iszlám saría jogrendszerének bevezetését a befogadó országokban. Egyre gyakoribbak a keresztények elleni támadások.
Írd alá a migrációs paktumból való kilépésre felszólító petíciót! Az illegális bevándorlás megfékezését, nem pedig annak megkönnyítését követeljük!
A tömeges migráció számokban
Az elmúlt években megnövekedett a migráció mértéke. Az illegális bevándorlók a menekültjogot használják fel erre.
Az összes uniós országban benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma 2008-2023 között
Saját tanulmány. Adatforrás: Eurostat. A számok a legközelebbi 100-ra kerekítve.
A ténylegesen kiutasított illegális bevándorlók száma az Unió területének elhagyására vonatkozó végzések számához viszonyítva (2023)
A nemzetközi jog szerint illegálisan az EU-ban tartózkodó személyek ismert száma
A Unió területének elhagyására vonatkozó rendelkezések
Az EU-ból való tényleges kilépés esetei
Saját tanulmány. Forrás: Ordo Iuris Intézet „Migrációs paktum és a lengyel határ védelme kérdésekben és válaszokban”
Az EU-ban 2023-ban először menedékjogot kérő bevándorlók származása
2023-ban 1 129 800 menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban
Több mint 1 049 000 kérelem érkezett olyan emberektől, akik először nyújtottak be ilyen kérelmet
Ázsia
Szíria 17%
Afganisztán 10%
Pakisztán 3%
Irak 2%
Afrika
Marokkó 3%
Egyiptom 2%
Guinea 2%
Elefántcsontpart 2%
Szomália 2%
Észak- és Dél-Amerika
Venezuela 6%
Kolumbia 6%
Peru 2%
Európa
Törökország 9%
Grúzia 2%
Oroszország 2%
A tömeges bevándorlás a hibrid agresszió része
Az első tömeges illegális bevándorlási hullám 2015-ben a szíriai polgárháborúval volt összefüggésben. Akkor kétmillió szíriai menekült a hazájukban dúló polgárháború elől. A közel-keleti térség más lakói, köztük olyan országokból származók is, amelyek nincsenek hadműveletek hatása alatt, elkezdtek elvegyülni az Európa felé tartó tömegben. Ezután az arabokhoz csatlakoztak a közép- és dél-afrikai nemzetek képviselői is.
Látva, hogy mennyire hatékony volt Európa destabilizálásában ez a spontán illegális bevándorlási hullám, az Európával szemben ellenséges erők elkezdték a jobb életet kereső embereket „tömeges migrációs fegyverként” használni. Oroszország Fehéroroszországgal együtt 2021-ben kezdeményezett ilyen akciókat Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország és Finnország ellen. Csak Lengyelországban 2021-ben 40 000 illegális átlépési kísérletet regisztráltak a lengyel-belorusz határon. A Kreml elvárásaival ellentétben azonban ezek az országok nem engedték meg, hogy a Dél-Európában látott tömeges bevándorlási hullámhoz kapcsolódó humanitárius válság szabaduljon el a határaikon, és a hadsereg bevonásával továbbra is lezárják a határaikat, hogy biztosítsák azok sérthetetlenségét. Bár visszaverik a határaik elleni közvetlen támadást, és hatékonyan védik a schengeni térséget az illegális bevándorlástól, a migrációs paktum rendelkezései szerint ezek az országok alacsonyabb migrációs terhekkel rendelkező országoknak tekinthetők, következésképpen arra kényszeríthetők, hogy az úgynevezett szolidaritási mechanizmus keretében Dél-Európából származó illegális bevándorlókat fogadjanak be.
Nem értek egyet a migrációs paktum rendelkezéseivel!
Miért nem nyújt megoldást a migrációs paktum a tömeges bevándorlás problémájára?
Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője © Európai Unió, 2024
A migrációs paktum kifejezetten hangsúlyozott célkitűzései a következők: „gyorsabb, gördülékenyebb migrációs folyamatok létrehozása” és „a veszélyes útvonalak és szabályozatlan bevándorlási útvonalak problémájának korlátozása, valamint tartós és biztonságos, legális migrációs útvonalak előmozdítása”, továbbá a legális migrációs csatornák jobb „hozzáigazítása az EU munkaerőpiacának igényeihez”. Tehát a migrációs paktum célja nem az, hogy megállítsa a világ déli részeiről Európába irányuló új népvándorlást, a paktum célja az, hogy hatékonyabbá tegye azt a migrációs folyamatot nagyobb ellenőrzés alá vonásával.
A migrációs paktum végrehajtásának kulcsfontosságú eszköze az úgynevezett szolidaritási mechanizmus, amely előírja, hogy a nehéz migrációs helyzetben lévő országok jogszerűen kérhetik az Európai Unió többi tagjától a nagyobb migrációs terhelésű országokból a kisebb terhelésűekbe történő relokációt. Az adott évben áthelyezendő személyek minimális száma az EU-ban legalább 30 000 bevándorló (a menekültügyi és migrációkezelési rendelet 12. cikke 2. bekezdésének a. pontja).
Egy másik eszköz megfelelő pénzeszközök átutalása a migrációs válságban lévő országokba (valójában ezek a szankciók, amelyek azokra az országokra vonatkoznak, amelyek nem akarnak bevándorlókat befogadni). Az EU-n belüli pénzügyi támogatás minimális mértéke legalább 600 millió EUR (a menekültügyi és migrációkezelési rendelet 12. cikke 2. bekezdésének b. pontja), bár a Tanács ennél magasabb összeget is megállapíthat.
Milyen lépéseket kell tenni az Európai Unió országaiba irányuló tömeges, ellenőrizetlen illegális bevándorlás megállítására?
Az Európába érkező bevándorlók az Európai Unió határának illegális átlépését követően a nemzetközi szabályozások alapján tartózkodási jogot szereznek. A nemzetközi menekültjog megalkotói nem látták előre, hogy a háborús vagy politikai menekültek védelmét szolgáló szabályozással vissza lehet élni „tömeges migrációs fegyverek” létrehozása és a pártállamok destabilizálása érdekében.
Új megközelítésre van szükségünk a menekültjoggal kapcsolatban, hogy megvédjük az EU belső biztonságát. Ezért kezdeményezzük a nemzetközi jog megváltoztatását az Európai Unió valamennyi államfőjénél és az Európai Bizottságnál. Javasoljuk a petíciónk támogatását.
